BUDAPEST - Tarlós István, Budapest megválasztott Főpolgármestere öt pontban foglalta össze azokat a lépéseket, amiket véleménye szerint, a legsürgetőbben kell megoldani. Ezek közül három a közösségi közlekedést is érinti!

Alapjaiban örülünk azon terveknek, melyeket Tarlós István véghez kíván vinni. A fővárosi autóbuszpark lecserélésénél érezzük úgy, hogy közgazdaságilag nem a legjobb megoldáshoz kíván folyamodni, de bízunk benne, hogy a legjobb megoldás kiválasztásában akár tárgyaló partnerre is lelülnk a Mérnök Úr személyében. - Korábbi cikkünk a buszbeszerzéssel kapcsolatban: Debreceni modellt húznának a BKV-ra

Mérnök Úr, mert talán kevesen tudják róla, hogy Tarlós István a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán szerzett mélyépítőmérnöki diplomát, így a 4-es metró körüli műszaki tartalmat minden bizonnyal személyesen is át tudja tekinteni.

A BKV állami támogatása

Bár augusztus végén a kormány közölte, hogy háromtagú csődbizottságot rendel a tavaly 23 milliárd forintos veszteséget termelő BKV mellé, azt is bejelentették, hogy csak az új városvezetéssel tárgyalnak majd a BKV jövőjéről és a pénzügyi mentőcsomagról. Ez utóbbi azért is nagyon sürgős, mert egy, még a Bajnai-kormány és a főváros között kötött szerződés értelmében idén nyár közepéig az államnak 17,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kellett volna adnia a cégnek. Ezt az új kormány nem fizette meg, mire Demszky Gábor leköszönő főpolgármester levélben figyelmeztette a gazdasági minisztert, hogy a késlekedés miatt októberre veszélybe kerülhet a BKV fizetőképessége.

A BKV Zrt. finanszírozását tekintva azt gondoljuk, hogy szükséges lenne az ún. harmadolásos támogatási rendszert alkalmazni a BKV-ra. Ez adott esetben az utasokra nézve, akár viteldíj-csökkenést is eredményezhetne, azonban kérdéses, hogy Budapest ki tudja-e gazdálkodni a ráeső részt?

Ennek előteremtésére javasolja Egyesületünk, hogy a parkolási díjakat és a lehetőségekhez képest minél előbb bevezetendő dugódíjat (másnéven behajtási díjat) is, a közösségi közlekedésre, azaz legnagyobb részben a BKV-ra fordítsa a Főváros. Ezen összegekkel, jelentősen lehetne emelni a fővárosi tömegközlekedés színvonalát.

A metrókocsik ügyének megoldása

A kettes és négyes metró vonalára szánt metrókocsikat gyártó francia cég, az Alstom nem kapta meg határidőre a kocsik végleges típusengedélyét a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH), vagyis elvileg a szerelvények nem futhatnak magyar metróvonalon. Bár a BKV-nak egy korábbi közgyűlési határozat alapján fel kellene bontania emiatt az Alstommal kötött szerződést, annak olyan súlyos következményei lehetnének, hogy még az augusztus végi fővárosi közgyűlési ülésen sem vették elő a témát, ezzel Tarlós Istvánra hagyva a feladatot. György István, aki várhatóan Tarlós helyettese lesz, korábban az [origo]-nak utalt arra, hogy az Alstommal való szerződésbontást megfelelő megoldásnak tartják, részletesen azonban nem beszélt arról, hogy hogyan simítanák el az ügyet úgy, hogy ne kerüljön veszélybe a négyes metró-beruházás.

Sajnos a metrószerződés bizonyos részleteit rendkívül bizalmasan kezelték, emiatt a legapróbb részletek nem kerülhettek ezidáig nyilvánosságra. Fontosnak tartjuk, hogy az ügyben mielőbbi megoldás szülessen.

Korábbi, Patt helyzetben a BKV-Alstom ügy? című írásunkban már kifejtettük véleményünket, hogy annak érdekében, hogy a Főváros ne bukjon el a metró szerződésen 108 millió eurót, ezért az eddig kifizetett összeget az Alstom tudja be a 2-es metró szerelvényeinek vételárába, és a 4-es metró vonalára más, lehetőleg könnyűmetró-szerelvényeket vásároljon a BKV.

A fennmaradó összegből pedig a BKV saját költségen hozza forgalomra alkalmas állapotba a kettes metró szerelvényeit. Ezen megoldással sem a BKV, sem a 4-es metró szerelvényeinek gyártásához hozzá nem álló Alstom nem szenved el óriási veszteséget.

Közüzemi és fővárosi cégek rendbetétele

[...] Ezt, és a BKV külön irányítására létrehozott Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t is a jövő év júliusáig szeretnék elindítani. [...]

A Budapesti Közlekedési Központ Zrt-ről is elmondtuk álláspontunkat a Debreceni modellt húznának a BKV-ra című írásunkban. Azonban lehetőséget látunk arra, hogy egy komplex átalakítást követően, akár a parkolási társaságok is a BKV alá kerüljenek beolvasztásra.

Azonban a Budapesti Közlekedési Központ Zrt-vel kapcsolatban megváltozhat a véleményünk, amennyiben egy közép távú folyamat eredményeként, a teljes budapesti közlekedést át kívánná venni a BKV-tól, egy új közlekedési társaságot létrehozva.

Összegzés

Tarlós István Mérnök Úr javaslataival alapjaiban egyet tudunk érteni, ugyanakkor azok megvalósítását tekintve úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne még pár hetet csíszolni rajtuk, hogy ne csak kívülről jöjjön létre egy jól működő rendszer, hanem az pénzügyileg is a leggazdaságosabb legyen.

Jelenleg úgy látjuk, hogy a Debreceni-model Budapesten nem a legolcsóbb megoldás, és a Budapesti Közlekedési Központ Zrt., valamint a most nem említett Holding létrehozása is felesleges. Azok hosszútávon csak újabb pénznyelőkké válhatnak.

Viszont támogatható a holding helyett egy Egyesülés létrehozása, amivel jelentősen csökkenthetőek lennének az igazgatói helyek számai, csoportosíthatóak lehetnének a karbantartási műveletek, ezáltal gazdaságosabbá alakítható lenne a közösségi közlekedés.