Pár éve a BKV és VEKE által karöltve elkészített Paraméterkönyv előtt, a Pasarét egyik jelentős részét is feltáró 5-ös buszon, a "legfejlettebb" BKV-s buszok közlekedtek, a 412-es Ikarusok. Jött egy új Paraméterkönyv, és egyik napról a másikra, a legszakattabb buszok kerültek ide. - Esélyegyenlőség színvonalban is.

Miért is kezdtem így a bevezetőmet? Nagyon egyszerű: Budapest egyik legmódosabb környékén elég nehéz az autóból átszoktatni az utasokat az közösségi közlekedésre, amíg olyan buszok közlekednek, melyeken terjeng a kipufogógáz az utastérben (sajnos ezt lefotózni nem lehetett), de mondhatni ez a legkevesebb.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy januárban a sztrájk előtt ezen állapotok ellen küzdöttek a járművezetők, aminek eredményeképpen több kamionnyi alkatrész érkezett a BKV garázsaiba, és átmenetileg javult is a helyzet. Ugyanakkor szomorúnak tartjuk, hogy a sztrájk tárgyalások lezárását követően ismét átvesznek a járművezetők ilyen állapotú kocsikat, de feltesszük a kérdést: Mi a jobb? Ha jön egy olyan autóbusz, amin a szénmonoxidtól rosszul lehet az utas, vagy az a jobb, ha 10 perc helyett, 20 percet kell várni a hidegben a megállóban, mert nincs elegendő jármű?

Véleményünk szerint, igenis szigorítani kell a járművek átvételén, és bár ez rövid távon járatkimaradásokhoz vezethet, de hosszútávon akár az öreg járműpark mellett is színvonalasabbá teheti az utazást.

Nézzük milyen állapotú busz közlekedett ma az 5-ösön: Rendszáma: BPO-039; Ikarus 260.46-os típusú autóbusz, 1986. december 31-én került a BKV-hoz, tehát elmúlt 23 éves, jelenleg a Kelenföldi garázs lakója.

A kipufogó gáz szaga után, ami azonnal megcsapott, az tűnt fel, hogy az egyik armatúráról hiányzik a búra, így ha valaki a kapaszkodóhoz nyúl, és esetleg a "jó" magyar utakon dob egyet a busz, a kedves utas könnyedén az elektromosságban találhatja a kezét, és garantálhatóan megrázó élményben lesz része.

A busz tetejéről egyébként több helyen folyt be az utastérbe a víz, többek között a tetőablakon át, a lámpabúrából(!) és az ablakoktól kb. 10-15 cm-re, mikor a busz bizonyos szögbe megdőlt az úthibákon, akkor fél pohárnyi víz ömlött egyszerre az utastérbe. - Az egyik utast sikerült is tisztességesen lezuhanyoznia a busznak!

Ezután a már-már megszokottá váló, tartó helyett egyszerűen csak az ablakba rakott viszonylatjelző tábla tűnt fel, amiért viszont már inkább köszönetet mondanék a buszvezetőknek, mert mióta milliós nagyságrendben kicserélték a viszonylatjelző táblák tartóit "zárható" tartókra, melyeket egyszerűen felragasztottak az üvegre(!), azóta a buszok többségén nincs viszonylatjelzőtábla tartó, mert a ragasztók pár hónap alatt elengedtek, és leestek, vagy adott esetben tartóval együtt lopták el a táblákat. - A régi tartókat csavarokkal rögzítették az ablakkeret fém részeihez.

Az, hogy az autóbusz hogy néz ki a tag-elők által, az ezek mellett már csak mellékes tud lenni, bár számukra is tudnám, hogy hol a helyük.

Kívülről egyéb iránt kimondottan jól néz ki a busz, mely belülről ilyen, tehát csak azoknak tűnnek fel a balkáni állapotok, akik felszállnak az autóbuszra.