Ugyan már másfél éve, hogy első autóbuszviszonylatain bevezette a BKV az elsőajtózást, mondván kísérleti jelleggel, majd ezt követi az összes többi autóbusz is, mára eljutottunk oda, hogy az elsőként bevezetett vonalak (87, 87A, 141 és 187) után következett a 40-es autóbusz, majd 1 éves várakozást követően a 88-as.
Érdekes és nem túl bonyolult összefüggés van azonban ezen buszvonalak között: Valamennyi viszonylat alvállalkozói járat (88-as Volánbusz, a többi VT-Transman), és valamennyi Dél-Budán közlekedik, olyan területeken, ahol eleve nem volt túl magas a bliccelés aránya, az átlaghoz képest.
Ugyanakkor felettébb felháborítónak tartom, hogy az eleve fizető utasokat hozzák elsőként olyan kényszer helyzetbe, hogy felszálláskor mindig igazolniuk kell az utazásuk jogosságát, mikor vannak Budapest egyes területein olyan járatok, melyeken nem lenne meglepő, ha egy statisztika végeredményeként 50-60%-os bliccelést állapítanánk meg. Mely vonalakra gondolok? "Természetesen" a VIII. kerületi járatokra gondolok: 9-109-es, 99-es és 217E autóbuszok, a 28, 37, 37A villamosok és a 83-89-es trolibuszok.
Tény ugyanakkor, hogy ezen viszonylatok esetében valóban kemény-fiúkra van szükség a bliccelés visszaszorítása érdekében, de legalább a 9-109-es autóbuszon be kellene vezetni az elsőajtózást, 1-1 biztonsági őr segítségével, illetve a 28-as villamoson a Blaha Lujza tér és a Hungária körút között kéne minden szerelvényre legalább 2-2 biztonsági őr és/vagy ellenőr.
Sajnos ezen vonalakon nem csak a bliccelés aránya magas, hanem a járművekben okozott rongálás mértéke is magasabb az átlagnál.
Nagyon örülnék, ha a BKV végre merne egy komolyat is lépni a bliccelés visszaszorítása érdekében, és nem csak a nyugis helyeken mernének lépni, ahol garantálható, hogy nem fog gondot okozni egy-egy intézkedés bevezetése!
12:57:32
