BUDAPEST - Az AlterBMV ezúttal annak számolt utána, hogy valóban drágább-e arányaiban a BKV jegyek és bérletek ára napjainkban, mint 1990-ben!? A számításokból érdekes következtetéseket lehet levonni... Nagyon meglepő adatokkal szembesülhetnek olvasóink!

Mikor nekiláttunk a számításoknak, nem tudtuk, hogy milyen eredmény várható, és három különböző bázishoz is elkészítettük az árakat. Számoltunk az inflációval, gázolaj árakkal és viszonyítottunk a minimál bérhez is. Csupán a gázolaj árával való számítás nem tükrözi a valóságot, mivel egy közlekedési társaság költségeinek csupán kb. 55%-a az üzemanyag költség, viszont kihatással van másra is, így jobb, ha maradunk az inflációnál.

Bázisnak 1992-t tekintettük, mert így egy 20 éves ciklust tudtunk vizsgálni.

A fenti számításoknál azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy míg 1992-ben az utasok a BKV működtetésének 24%-át adták össze a jegy és bérletvásárlással. Mára azonban ez az arány 38%, az ideális 33,3% helyett.

Ha a bérlet általunk számolt 6070Ft-os árát a 24%-os szintről 38%-ra átszámoljuk, akkor 9610Ft-os bérletárat kapunk, ami "csupán" 190Ft-tal alacsonyabb, mint a mai valós bérlet ár. - Ezzel csak azért érdemes számolni, mert ebből kiderül, hogy a BKV gazdálkodásának színvonala nem romlott az elmúlt 20 évben, jelentősen kár is mutogatni, hogy ki mit lopott!? Ha most loptak, célszerű lenne 1992 előtt is körülnézni, illetve 1992 év 2002 között is. Ezzel szemben inkább megnézzük következő írásunkban, hogy mi lehet a fő probléma jelenleg a BKV-nál!

A fenti metodikával kiszámolva a jegyek árát, sokkal meglepőbb eredményre juthatunk. A vonaljegynek 201 forintba kéne kerülnie, a 38%-os fedezeti aránnyal is, szemben a jelenelegi 320 Ft-os árral.

Mellékesen megjegyezzük, hogyha csupán a gázolaj árával számolunk, ami 1992-ben 45Ft volt, ma pedig 443 Ft, akkor a vonaljegynek 177, míg a bérletnek 8466Ft-ba kéne kerülnie.

A minibálbérhez hasonlítva a bérletárakat megtudjuk, hogy 1992-ben, amikor a minimálbér 8000Ft volt, a minimáblér 10,75%-ba került a bérlet. Ma 2002-ben, amikor a minimálbér 93000Ft, a bérletek a minimálbér 10,54%-ába kerül. Azonban fontos kiemelni a 2011-es évet, amikor a minimálbér még "csak" 78000Ft volt, miközben a bérlet ára nem volt alacsonyabb, mint ma. 2011-ben a minimálbér 12,56%-ába kerül a bérlet!

De nézzük meg azt, hogy mi lenne az ideális viteldíj, a jelenlegi gazdálkodási színvonal mellett, kiindulva az 1992-es bázisunkból, és az ideális 1/3-os szabályt alkalmazva. A jegyek árát az inflációkkal növelt 127Ft-os árát kell korrigálni a 24%-os szintről 33%-osra, így megkapjuk, hogy a vonaljegyek indokolt ára 176Ft lenne, míg ugyanígy a bérletek árát kiszámolva 8420Ft-ot kapunk.

Jól látható, hogy a bérletek ára egész közel áll az indokolt szinthez. A 38%-os fedezeti szintnél csupán pár száz forintos eltérés tapasztalható, és az 1/3-os szabály esetén is "csak" kevesebb, mint 15%-kal drágább az indokoltnál. Ezzel szemben azonaban a fenti számokból könnyen kiszámolható, hogy a 38%-os fedezeti aránynál is a vonaljegyek jelenleg 60%-kat kerülnek többe, mint az indokolt lenne, az 1/3-os szabály áraival számolva viszont több, mint 80%-kal.

Érdemes még számolni a metrószakaszjegy árával. Budapesten a metrók áltagos állomás távolsága 1km. A metrószakaszjegy ára 260Ft, amivel 3 állomást, azaz kb. 3km-t lehet utazni. Ezzel szemben egy 5km-es helyközi jegy ára 155Ft, míg egy 10km-es vonaljegy ára 250Ft. A budapesti metróvonalak közül az M1-es 4,4km hosszú, az M2-es pedig csak 300 méterrel lépi túl a 10km-es határt. A 3-as vonal több, mint 17km.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy helyközi tarifával számolva egy szakaszjegy árából a teljes 1-es és 2-es vonalon végig lehetne utazni...