MAGYARORSZÁG - A Kormány tervei között szerepel, hogy a Ferihegyi repülőteret átkeresztelje Liszt Ferenc repülőtérre. - Megnéztük, hogy milyen ideálisabb név lenne alkalmas egy repülőtér számára.

Mielőtt támadás érne, szeretném leszögezni, hogy jelen cikk írója egy komoly zenét kedvelő személy, tehát az ötletet nem emiatt szeretném támadni. Elmondható, hogy Lisztről az átlagos hallgató számára főként a nehezen értelmezhető zene jellemző, de ki lenne az, akinek ismeretlenül hangzik a következő mű: Marc-Andre Hamelin zongorajátékában Liszt Ferenc 2. magyar rapszódiája. ? Ajánlom, hogy hallgassa meg mindenki.

Liszt Ferenc, 1811. október 22-én született Doborján, tehát idén van születésének 200. évfordulója. Nem mellékes, hogy a tömegközlekedés, pontosabban a GySEV már megemlékezett Liszt Ferencről, mégpedig oly módon, hogy egyik mozdonyát a Liszt emlékév alkalmából különleges ruhába öltöztette, oldalán Liszt Ferenc óriás arcképével.

A GySEV kezdeményezését az teszi még különlegesebbé, hogy a felöltöztetett Taurus mozdonyok "szolmizálva" indulnak. Mikor az új fejlesztésű VVVF GTO motorok elkészültek, az első próbákon kiderült, hogy egy emelkedő, ám folytonos hangfrekvenciát adtak ki. A lelkes vasútmérnökök ezt később "behangolták", hogy szolmizációként hasson.

A hírek szerint, a Kormány viszont szeretné a Ferihegyi repülőteret Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre nevezni. Ehhez azonban a német többségi tulajdonos beleegyezése is szükséges.

Úgy gondoljuk azonban, hogy egy repülőtér számára, bármennyire is tiszteljük Liszt munkásságát, célszerűbb lenne egy, az országban a közlekedésért sokat tett személy neve alapján elnevezni Magyarország legnagyobb repülőterét. Jöjjenek a lehetséges névadók.

Bellusi Baross Gábor

Bizonyára mindenki ismeri, hisz a történelem könyvek mind megemlékeznek a Vasminiszterről. 1848-ban született, és politikájának köszönhetően fejlődött Magyarország vasúthálózata olyan mértékben, mint soha. Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítójának tekintette a kora. 1883-tól 1886-ig közlekedési államtitkár volt.

Munkásságának kiemelkedő tevékenységei a zóna-tarifa bevezetése, ami óriási sikert aratott a korában, a fiumei-kikötő kiépítése, az Al-Duna hajózhatóvá tétele, a Vaskapu elkészítése és még sok más közlekedés fejlesztési lépés.

Kandó Kálmán

1869-ben született a villamosvasút úttörője, a nagyfeszültségű három fázisú váltakozó áramú vontatás feltalálója. A korábbi 600-1200V körüli egyenáramú vontatás helyett, a Kandó-mozdonyok 15kV, 50Hz váltakozó árammal működtek, ezzel megspórolva a költséges áramátalakítás költségét. Ezen felül a magasabb feszültségű váltakozó áram "szállítása" jelentősen olcsóbb, mint a relatív alacsony feszültségű, egyenáramé.

A kísérletek lezárását követően, a Budapest-Hegyeshalom vonalat, négy transzformátor segítségével villamosították teljes vonalában a Kandó-feszültséggel. A Kandó-mozdonyok, akár 100km/h-ás sebességgel is képesek voltak haladni.

Ganz Ábrahám

1814-ben született és szintén a vasútért tett rendkívül sokat. Nevéhez kötődik a saját szabadalma általl gyártott kéregöntésű vasúti kerék. Ezen kívül a magyar nehézipar egyik megteremtője.

Munkásságával nőtték ki magukat a világviszonylatban is nagy hírű Ganz Gyárak.

Túlfeszített munkatempója és családi problémái miatt kiborult, majd 1867-ben öngyilkos lett.

gróf Széchenyi István

A "legnagyobb magyar", 1791. szeptember 21-én született, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere volt, és a nevéhez fűződik az akkori magyar közösségi közlekedés megreformálása.

Széchenyi nevéhez fűzödik a Duna hajózhatóvá tétele és a gőzhajózás felkarolása, Budapest első állandó hídjának megépítése. Azonban a dunai hajózás mellett, Ő karolta fel a balatoni hajózást is.